Elkészült Debrecen pályázata az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre, s a Modem volt az alkalmat ünneplő összejövetel helyszíne 2017. december 20-án este.
Debrecen város szülötte, az európai és magyar líratörténet kiemelkedő alakja, Csokonai Vitéz Mihály születésének 244. évfordulóján, 2017. november 17-én jelentette be hivatalosan Debrecen önkormányzata, hogy pályázatot kíván benyújtani a „Magyarország 2023 – Az Európa Kulturális Fővárosa” felhívásra. Ezen szándékáról Debrecen önkormányzata hivatalos levélben értesítette az Emberi Erőforrások Minisztériumát is.
Amint ismeretes, a 2010-es cím elnyerésére – amikor Pécs lett a befutó –, már pályázott Debrecen, de abban az időben mások voltak a pályázat feltételei. Egyrészt akkor a magyar kormány döntött a nyertesről, most pedig az 15 tagú brüsszeli bizottság, amelynek csak két magyar tagja lesz.
Debrecen pályázatát támogatta többek között a hajdú-bihari önkormányzat is, amelynek – nemzetközi pályázatainak köszönhetően – Európa-szerte több mint 20 ország, több mint hatvan szervezetével épült ki partneri kapcsolata. Köztük három olyan várossal – a dániai Arhusszal, a hollandiai Leeuwardennel és az olasz Materával –, amelyek már sikeresen pályáztak az Európa Kulturális Fővárosa címre.
Az azóta eltelt idő alatt lezárult az Európa Kulturális Fővárosa program első szakasza. A debreceni pályázat elkészült, a cívisváros közgyűlése december 19-én, kedden rendkívüli ülésen egyhangúlag szavazta meg a város pályázatát. Az ülésen Papp László polgármester rámutatott: az Észak-Alföldi régió valamennyi megyéje támogatja a város törekvéseit, akárcsak Nagyvárad, Ungvár és Szatmárnémeti, így a pályázat határokon túli összefogásról is árulkodik.
A szervezők ennek jegyében nagy találkozásra, közös ünneplésre invitáltak minden érdeklődőt. Az EKF-összejövetel helyszíne a Modem volt, itt december 20-án, szerdán 18 órakor kezdődtek az események. A rendezvényen először Papp László polgármester ismertette Debrecen pályázatának főbb gondolatait. A cívisváros első embere elmondta: nagy kő esett le a szívéről az anyag beadásakor, s optimistán tekint a jövőbe. Papp László hangsúlyozta, Debrecen pályázata ugyan 2023-ról szól, ám ennél lényegesen hosszabb távú gondolatiságot fogalmaz meg. A városvezető rámutatott: 2010-ben kiváló alapokról indultak újra, ezúttal nem elsősorban infrastrukturális, hanem kulturális tartalmakban gondolkodva. A lényegről szólva hangsúlyozta az értékmegőrzés és a haladás egyidejűségét. A polgármester kiemelte, nagyon fontosnak tartják a térségben gondolkodást, hiszen Debrecen maga mögött tudhatja Tiszántúl, sőt a határon túliak támogatását is. A jövő kézikönyvét együtt írjuk, fogalmazta meg a pályázat summázatát, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött a nagy munkában.
A program részeként nyílt Gál András fotóművész Debreceni Arcok című fotókiállítása. A debreceni pályázat kulcseleme ugyanis az emberközpontúság, ezért a tárlaton a debreceniség sokszínűségét képviselik a különféle szakmák arcai – stílusosan huszonhárman: költő, szívsebész, fodrász, atomfizikus, színész, kutyatréner, énekes. (S az arcképcsarnok tovább bővül majd.)
A fotókiállítást Hupján Attila, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának elnöke nyitotta meg, aki rámutatott: a 23 portré szereplői olyan emberek, akik nem csak cselekedetekkel, hanem szívükkel is képviselik Debrecent.
A képek világában Hupján Attila, Porkoláb Gyöngyi, az EKF program operatív igazgatója és Gál András, az alkotó kalauzolta az érdeklődőket. Porkoláb Gyöngyi operatív igazgató kiemelte a pályázat mögött álló rendkívüli összefogást és bejelentette, hogy alapot hoznak létre fiatal alkotók támogatására.
Ezután porondra szólították a portrék jelen lévő alanyait, majd a közönséget a Talamba ütőegyüttes koncertje szórakoztatta.
A kiállítás 2018. január 31-ig látható a Modemben.
(Forrás: www.dehir.hu)
